A gumid kopjon, ne a Hazád!
Első igazi 2014-es gurulásra adtuk fejünket, én kíváncsian vártam, hogy sikerültek a télen elvégzett javítások a Viragon, idő is jónak mutatkozott - egyszóval adva volt a kedv és a lehetőség. Meleg ruhát pakoltam eleget, mint később kiderült, nem vettem viszont magamra eleget. A márciusi 15-16 fok még nem az igazi, a szél is "böcsülettel " csapkodott hol oldalról, hol meg szemből.
Péterrel Dunaszegen találkoztunk, majd Dercsikára vettük az irányt, ahol Attila és Roli csatlakozott hozzánk. Csatlakozási pont a kocsma volt, belépő ital jobb híján kiskofola. Bodza Étteremig jutottunk el Doborgazon, Attila evett egy gulyást (ami azt illeti, véleménye szerint a szakács interneten tanult főzni), többiek maradtunk a kiskofolánál meg a kávénál (a kávé rendben volt, ha eltekintek attól, hogy a kért presso helyett hosszú kávét hozott nekem is). 5-kor elköszöntünk egymástól, és Répcevisre vettük az irányt, Dunacsúnyon, Móváron és Csornán keresztül. Ránk esteledett, fél 8-ra érkeztünk meg. Én 238 km-t tettem meg, motor jól működött, kicsit fáztam mire befutottunk, jó volt letenni a motort. Zsindelyes pálinkával megágyaztunk a gyomorban, sikerült, mert finoman bele is feküdt a vacsora. Gittának köszönet a finom falatokért - beleértve a vasárnapi ebédet is! :)
Hát, a vasárnap nem egészen terveink szerint alakult, szemerkélni kezdett az eső, hideg is lett, Péter úgy döntött, nem húzza elő a "Kawa"-t, szerdán műszaki, szépen csillog, kár lenne elrontani az összképet - igaza volt. Ebéd után szépen beöltöztem az eső ellen, s hazafelé vettem a lehető legrövidebb úton az irányt, Enesétől nem is esett, 117 km, nem fáztam, szél kicsit gonoszkodott Fertőszentmiklóstól, teljesen oldalba kapott, de motorozható, élvezhető volt az út. Tán épp ezért maradt kedvem gyorsan meg is mosni a vasat. Mindent egybevetve jó kis hétvége lett :)