III. Székelyföldi Jótékonysági Motoros Találkozó És Rockfesztivál

Terveink szerint jutottunk el Szentegyházára Székelyföld legnagyobb motoros találkozójára. Június 24-én indultunk, kb. 8 órakor, s igazából csak az volt a célunk, hogy eljussunk Torockóig. Imigyen cselekedtünk, tankoláson és esőruhába öltözésen kívül nem is nagyon álltunk meg. Nagyváradnál takartuk le a málhát meg magunkat, Jó döntésnek bizonyullt, Torockó előtt rendesen esett már. Az Aranyos Panzióban vacsorával és pálinkával vártak, finom, bőséges ételt tálaltak, csakúgy mint másnap reggel. Még fényképezkedtünk is a panzió előtt egy dunaszerdahelyi csoportnak okozva booldogságot ezzel. A Székelykő magasodott fölénk, kár, hogy csak felhővel tarkított fotókat készíthettünk. Másnap esőre ébredtünk, de nem siettünk sehová. Már csak azért sem, mert motorom az éjjel kissé megfáradt, oldalára feküdt miután sikerült épp a vízfolyásban letalpalnom. Hadd álljon helyre az olajszint, mondtuk, s nyugalomban felmálháztunk az elállófélben lévő esőben. Esőruha, és irány Gyulafehérvár. A várudvart midenképp érdemes megnézni, ha másért nem, hát azért, hogy az arrogáns román beavatkozást "megcsodáljuk". Megint nem esett mikor indultunk, Segesvár felé vettük utunkat. Nem értünk el szárazon odáig, jópár kiométert szakadó esőben motoroztunk, de bírták a ruhák. Szentegyházára érve sikeresen sátrat vertünk és megindultunk étket keresni. Belebotlotunk Polgiba aki mindjárt intézkedett, hátha elvesznénk. A KMB Motors MC vendégeivé váltunk perceken belül, Bajusz viselte gondunkat becsülettel, de igyekeztünk ezt viszonozni pálinkafáinkról való főzeteinkkel. Ennek meg a sörnek eredményeképpen emelkedett hangulatban ugráltuk végig a Kárpátia koncertet sok igaz magyarral és székellyel együtt.

A pénteki nap az eső jegyében zajlott. Nem tudtuk meglátogatni Dénest Marosvécsett. Remélem a nekünk készült ordás palacsinta azért gyomorba került, ha nem is a miénkbe. Az esti Kalapács koncert nekem kicsit csalódás volt, meg lehet akár kövezni is érte, de nem tűnt igaznak. Annál inkább tetszett az Intim Torna Illegál bulija, számomra ez meg kellemes csalódás volt. Amit viszont mindenképp el kell mondani, a találkozó nagyon jól le volt szervezve, megfelelő sátorhely, higiénára lehetőség, normális árak, finom ételek, sehol nem kellett hosszú sorokban várni, egyszóval le a kalappal!

Szombaton Törcsvár felé vettük az irányt, na itt kellett sorakozni. Talán egyetlen gondom az, hogy az egész marketinget Drakula köré építik, de ez egész Romániára jellemző, meg persze minden egyes várra az ország területén, ha van köze Vlad Tepeshez, ha nincs. Ja, és itt csak idegen szót lehetett hallani (nem románt, bár az is elég idegen). Visszafele utunk során megpróbáltunk a lehető legközelebb jutni motorral a Madarasi Hargitához. Egy druzsbát (láncfűrész) lóbáló öregtől érdeklődtem:

- Adjon Isten! Jó úton járunk-e a Madarasi Hargita felé?
- Igen, erre megyen az út.
- S ilyen jó az aszfalt végig?
- Igen.
- Át lehet-e jutni Szentegyházára, vagy visszafele kell forduljunk.
- Át lehet, de nem teljesen ilyen az út.
Élve a gyanúval, rákérdeztem:
- Ez mit is jelent?
- No... hát makadám no.
- Köszönöm, hát akkor Isten áldja, megnézzük.

Természetesen már csak pár km aszfalthoz volt szerencsénk, utána, hogy is mondjam, eléggé makadám volt az út, s motorainkat megkímélendő, visszafordultunk az aszfaltra, s mentünk az Ossian koncertre és a megérdemelt sörünk elibe (utólagosan írom ide: azóta jártam ott autóval, kb. 7-8 km makadám után tökéletes aszfalt van a parkolóig, majd rövid túra fel a kopjafákig). Megint volt egy jó napunk meg egy jó esténk. Igaz, hajnali háromkor szomszédunk erősen afterpartizni szeretett volna, s mivel az otthonról hozott eszközei üzemeltetéséhez nem talált áramot, hát szerzett egy generátort, amit be is indított. Volt hát hangerő, mire természetesen megjelentek a szervezők. Barátunk meglehetősen hangosan és jókedvűen méltatalnkodott, hogy: Itt vannak a "dídzséek", de nem tudnak játszani, mert az "emszíek" nem engedik. Hogy lesz így afterparti. Valami ismeretlen okból kifolyólag a motrát is beindította, mire felszólították, adja le a kulcsot, reggel felveheti a kapunál. Nem adta. Az "emszíek" erre közölték vele, hogy: Ha még egyszer beindítotd, nemhogy kulcsod, de még motorod sem lesz... Megtapasztalhattuk, hogy szóból ért az ember...

Vasárnap reggel csomagolás után igyekeztünk elköszönni vendéglátóinktól, Polginak ajánlva egy Felvidék zászlót Kárpátia által dedikálva. Elég jó tempóban sikerült haladnunk Arad irányába, elég hosszan autópályán is haladva, Nagyszebentől. Szállásunk kifogástalan volt, a Hotel Arad több csillagot érdemelne. Pompásan megvacsoráztunk, tettünk egy sétát a belvárosban és a vértanúk emlékművénél, majd még egy sör után pihenni mentünk.

A hétfői nap a hazaúttal telt el, jó tempóban motoroztunk, gond nélkül. Szegeden megnéztük a dómot, Kiskőrösön Petőfi szülőházát. Összességében egy nagyon jó hétvégét magunk mögött tudva, és persze 2000 km-t. A Sena 20s nagyon jó szolgálatot tett, folyamatosan tudtunk beszélgetni, ami azért nagy előny ennyi km megtételekor.      Foto

A bejárt utak:

Szerda - Június 24.  Ekecs - Torockó - 575 km

Csütörtök - Június 25.  Torockó - Gyulafehérvár - Segesvár - Szentegyháza - 250 km

Szombat - Június 27.  Szentegyháza - Törcsvár - Székelyudvarhely - Szentegyháza - 346 km

Vasárnap - Június 28. Szentegyháza - Arad - 438 km

Június 29.  Arad - Szeged - Kiskőrös - Ekecs - 398 km